Menü Bezárás

Kutyával támogatott fejlesztő foglalkozások

(Kutyás terápia)

Mitől terápiás egy kutya?

Állatasszisztált terápiának (AAT= animal assisted therapy) vagy foglalkozásnak nevezzük azokat a foglalkozásokat, mely foglalkozásokba, magába a fejlesztés folyamatába olyan kutyát is bevonunk, aki már terápiás vizsgát tett, felvezetőjével együtt. Ez a vizsga két részvizsgából áll: az úgynevezett temperamentum vizsgálatból és a valós terápiás szituációs vizsgából. A temperamentum vizsgálat egyrészt engedelmességi feladatokból, másrészt pedig a kutya általános készségeit, a páros terápiás munkára való alkalmasságát felmérő különböző tesztekből tevődik össze úgy, hogy a kutya és gazdája kontrollált módon szembesül bizonyos valós terápiás foglalkozásokon előforduló ingerekkel. Ez a vizsga nagy összeszedettséget és felkészülést igényel mind a kutyától, mind a gazdától, felvezetőtől. A vizsgálat során – ahogy a nevében is benne van – figyelik a kutya temperamentumát, a felvezető-kutya összhangját, kommunikációját, a kutya bármilyen agresszív, félelmi reakcióit, illetve azt, hogy a felvezető hogyan, milyen módon tudja, akarja és képes a kutyát, az adott szituációt kezelni. Azt gondolom, ez a vizsgarész a terápiás vizsga legnehezebb – embert és kutyát mentálisan és fizikálisan is próbára tevő – része. Aki a temperamentum teszten megfelelt, csak az mehet tovább a második fordulóra. A valós terápiás szituáció, meghatározott fejlesztési gyakorlatok végrehajtása aktuális terápiában, vagyis célcsoportban. Ez a vizsgarész tulajdonképpen a közös munka gyümölcse, ahol ugyancsak nagyon fontos a kutya és felvezető összhangja, de legalább ilyen fontos, hogy a kutya és felvezetője élvezze a csoportban való munkát, megfelelően reagáljon a kliensek hangulatára, állapotára, érzelmeire. A felvezető szinte a szemével, arcával legyen képes „irányítani” a kutyát, a terápiás céloknak megfelelően.

Tehát vizsgázott terápiás kutya alatt azt a kutyát értjük, aki részt vett olyan képzésben, amely a terápiás kutya használatára, gondozására vonatkozik, és eredményes vizsgát tett a 27/2009. (XII. 3.) SZMM rendelet alapján.

Miért hatékony a kutya bevonása a fejlesztésbe?

Manapság a kutyát nagyon sok családnál teljes jogú családtagként kezelik. Ez főleg azért alakult így, mert a kutyák belesimulnak az emberi környezetbe. Domesztifikációjuk hosszú folyamat eredménye volt, mely során az ember és a kutyává váló farkas összecsiszolódott, megtanultak együtt élni, létezni. A kutya ma már átveszi, sőt adekvát választ ad a hangulatainkra, érzéseinkre, ezzel megkönnyíti a stresszel teli életünket, és segíti a komfortérzet kialakítását. Harmonikus kutya-gazda kapcsolat esetén a kutyák képesek segíteni a krízishelyzetek kezelésében, a gyermekek természettel való meghitt kapcsolatának, a gondoskodás, a felelősségvállalás szabályainak kialakításában. A kutya világa emberközpontú, saját viselkedését az emberéhez igazítja. Könnyen tanítható, képes értelmezni az emberi gesztikulációt, az ember viselkedését, érzelmeit. Gyakran hamarabb érzi, hogy a gazdának milyen a hangulata, minthogy a gazda ezt megfogalmazná. Csodálatos „tükör” lehet a kutya, ha megfelelően értelmezzük, és reagálunk a jelzéseire.

A kutyával támogatott fejlesztés hatásai

Pszichés hatások

– kölcsönös elfogadás,

– érzelmek spontán kifejeződése

– türelem, empátia,

– magabiztosság, önbizalom,

– szorongás csökkentése,

– másság elfogadása.

Kognitív hatások

– figyelemkoncentráció, figyelemmegosztás,

– rövid és hosszú távú memória javulása,

– beszédfejlesztés (észlelés, megértés, produktum), kommunikációs képességek fejlesztése, szókincs (aktív, passzív) bővülése,

– új ismeretek, készségek elsajátítása.

Mozgásfejlődésre kifejtett hatásai

– nagymozgások fejlődése: kúszás, mászás, ugrás, akadályok leküzdése stb.,

– finommotorika fejlődése,

– szem-kéz koordináció fejlődése,

– az izmok nagyobb kontrollja segíti a beszédszervek pontosabb irányítását is, ami fizikailag javítja a beszédprodukciót (Babos, 2013).

Szociális hatások

A társállatok pozitív szociális hatásai vitathatatlanok, hiszen társaságot tudnak nyújtani, gondoskodni kell róluk, bizonyos fajta és mértékű aktivitást igényelnek az egyéntől. A fenti két hatással együtt maximálisan tudják az életminőséget pozitív irányba befolyásolni. Ezen kívül az állatot tartó embert az embertársai is pozitívabban ítélik meg, és ők maguk is könnyebben tudnak kapcsolatot teremteni embertársaikkal (Messent, id. Babos, 2013). Az állatok hatására az emberek nyitottabbá válnak, magabiztosabbak lesznek. Számos tanulmány bizonyítja, hogy az osztályteremeben, tanórába bevont kutya serkentőleg hat a tanulási-tanítási folyamatokra, illetve a tanulók hangulatára (Kaye, id. Babos, 2013). Dismuke (id. Babos, 2013) lovasterápiát alkalmazott értelmileg akadályozott, beszédproblémával küzdő gyermekeknél. A kontrollcsoport hagyományos beszédterápiát kapott. A kutatás alapján jobb eredményt értek el a lovasterápián is résztvevő gyermekek a kontrollcsoport tagjaihoz képest.

A fenti hatásokon kívül nem elhanyagolható a kutyás terápia pozitív érzelmi-motivációs hatása. Előfordult, hogy az a diszkalkuliás tanuló, aki mereven elutasította a papíron, ceruzával, egyéb eszközökkel végzett feladatokat, a kutya hatására akart számolni, akart logikai feladatokat megoldani. Esetében a kutyával végzett közös munka hozta meg azt az áttörést, ami előremozdította a fejlődését, fejlesztését.

A csoportos terápia, foglalkozás során fejlődik a gyermekek együttműködő képessége, figyelme, feladattartása. A közös munka serkentőleg hat a kommunikációs-és beszédkészségükre.

Kutatások

Számos kutatás során vizsgálták az állatok hatását a légzésszámra, szívverésre, a stresszmutatókra (kortizolszint, vérnyomás, pulzus) (Barker és mtsai, id. Babos, 2013; Wu és mtsai, 2002 id. Babos, 2013), mely vizsgálatok a kutya jelenlétére koncentráltak. Ezek alapján elmondhatjuk, hogy az állatok simogatásának hatására csökken a vérnyomás, a pulzusszám, aminek hosszú távon egészségmegőrző hatása van. Katcher és mtsai (id. Babos, 2013) jelentős különbséget találtak azon emberek vérnyomása között, akik a kutyájukat simogatták, illetve azok között, akik olvastak. E kutatás alapján elmondhatjuk, hogy a társállat simogatásának nagyobb pihentető, nyugtató hatása van, mint az olvasásnak. Ugyancsak a társállat szerepét emelték ki Allen és mtsai (id. Babos, 2013), akik azt állapították meg, hogy a társállat jelenléte legalább oly mértékben csökkenti az egyén stresszérzését stresszhelyzetben, mint egy segítő házastárs, sőt ugyanebben a vizsgálatban kapták azt az eredményt is, hogy az egyén fájdalomérzete a háziállata jelentlétében jelentősen csökkent (Babos, 2013).

A fizikai hatásokon kívül nem elhanyagolható a kutya jelenlétének emocionális hatása sem. A humanisztikus pszichológia világított rá arra, hogy mennyire fontos az egyén pszichés jólétének szempontjából a feltétlen elfogadás, a követelések nélküli szeretet (Babos, 2013). Ezt a kutya önmagában meg tudja adni az egyénnek. Állatasszisztált csoportterápián résztvevő depressziós egyének depressziós tüneteinek csökkenését írták le Folse és munkatársai (id. Babos, 2013), illetve az állatoknak szorongáscsökkentő hatásáról írt Wells (id. Babos, 2013).

Hogyan zajlik a kutyás terápia?

A terápiás munka mindig az ismerkedéssel kezdődik. Ez az első lépés. Ez tulajdonképpen a kliens egészségügyi, szakértői véleményének tanulmányozását, a szülővel való konzultációt, valamint a kliens megfigyelését jelenti.

A terápiás munka a tervezéssel, csoportalakítással folytatódik. Ez a második lépés. Ebben a fázisban a szakemberek a klienseket csoportba szervezik, a kliensek képességeinek, szükségleteinek alapján. A csoport adottságait, képességeit, szükségleteit ismerő szakember (gyógypedagógus, pszichológus..stb) és a kutyás felvezető egyeztetnek a közös munkáról, a kitűzött terápiás célról, a cél eléréséhez vezető útról, eszközökről. Ebben a szakaszban történik a kutya képességeinek, adottságainak és a céloknak, feladatoknak az összehangolása is. Azaz mit tud, mire képes a kutya, milyen feladatokat tudunk a célokhoz rendelni.

Harmadik lépés tulajdonképpen maga a terápiás foglalkozás, mely a kliensek szükségleteinek, a céloknak a függvényében változó időtartamot ölelhet fel. A terápiás foglalkozásoknak mindig van egy kerete, felépítése, mely igen tudatos munka eredménye. A bevezető szakaszban a kliensek és a kutya üdvözlik egymást. A kliensek elmondhatják milyen érzésekkel érkeztek a foglalkozásra. Ez után következik a terápiás célnak megfelelő tevékenységek sora. A különböző képességterületek fejlesztéséhez rendelt játékok, tevékenységek, eszközök kiválasztása mind-mind a felvezető, és a terápiát végző szakember (gyógypedagógus, pszichológus, pedagógus) közös kompetenciaköre. A terápiás foglalkozásokon komplex fejlesztést végzünk, a kliens problémáira, fejlesztendő területeire koncentrálva. Így egy-egy foglalkozást minden érzékszerve ható módon szervezünk meg (mozgás – éneklés – mondókázás – logikai feladatok – beszédfejlesztő – szociális képességek-ismeretbővítés), az egyéni szükségletek fokozott figyelembevételével. A kutya a foglalkozások aktív (együttműködő társ, vagy együtt játszik a klienssel) illetve passzív résztvevője lehet. Aktív részvétel esetén a kutya tevékenyen részt vesz a játékokban, tevékenységekben, A passzív „fázisban csupán” jelenlétével (a kutyán magán végezzük a feladatot és ilyenkor a kutya nyugalomban fekszik, ül..stb, vagy maga a kutya a jutalom, akit simogatni lehet:  pl. simogatás-taktilis ingerlés, megnyugtatás) segíti a gyermekek fejlesztését.

A kutyás terápiás foglalkozás sikere mindig abban rejlik, hogy hogyan tud együtt dolgozni a két szakember a kutyával és a kliensekkel. Megfelelőek-e a kiválasztott tevékenységek a célnak, a kliensek igényeinek. Érzékenyen reagálnak-e a szakemberek és a kutya a kliensek állapotára, igényeire. Figyelembe veszik-e, és rugalmasan tudnak –e váltani a feladatok, tevékenységek között. Ez a fajta szakmai együttműködés elengedhetetlen a kutyás terápiák esetében.

A negyedik lépés tulajdonképpen az aznapi közös munka lezárása, amikor a kliensek, gyerekek elmondhatják érzéseiket, elbúcsúzhatnak a kutyától. Ebben a szakaszban történik a- terápiás foglalkozást vezető szakember részéről -foglalkozás, a kliensek egyéni értékelése, a visszacsatolás, pozitív megerősítés. Ebben az utolsó szakaszban kimondottan fontos a mások meghallgatására való képesség, a „várni tudás” képessége, az empátia Miközben a fentiek fejlődnek, a beszéd-és kommunikációs képességek, a szociális képességek fejlesztésére is lehetőség van.

Csoki kutyás terápiájával az 5 – 12 év közötti gyerekeket segíti.

Pénteken 15.00 órától

Szeretettel várjuk az SNI és BTMN-el küzdő gyerekeket.  A foglalkozások a meglevő funkciók erősítését és a fejlesztendő területek korrekcióját célozzák meg.

Pénteken 16.00 órától

Örömmel látjuk az iskolába készülő gyerekeket, illetve a néhány területen megsegítést igénylő óvodásokat, és első osztályosokat.

A foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk a figyelemkoncentrációra, emlékezet, érzékelés, észlelés, feladatértés, feladattartás, gondolkodási képességek fejlesztésére. Minden olyan területet érintünk, melyek szükségesek az iskolai tanuláshoz.

Felszerelés

leggings/nadrág, póló, zokni, benti cipő, kulacs

Alkalmak

Heti 1 alkalom

Időpont

Péntek 15:00 – 15:45 között

Péntek 16:00 – 16:45 között

Várunk szeretettel! 🙂

Király Edit

gyógypedagógus és terápiás kutya felvezető

Papp Éva Anna

fejlesztőpedagógus

Tel: + 3620/432-6629

A ház látogatásának szabályai

Ingatlanunk látogatását megelőzően kérjük, ismerje meg a főoldalon található ház szabályainkat. Köszönjük. 🙂